Az elmúlt évtizedekben egyre inkább központba kerül és felértékelődik a hatékony csapatmunka. Ma már gyakorlatilag sehol nem működik a “one man show”, hanem minden sikeres arc és termék mögött egy csapat munkáját találjuk. Zuckerberg, Jobs, Musk személyével magyarázzuk a Facebook, Apple, Tesla sikereit, de ezekhez az eredményekhez nem pusztán egy ötlet és egy markáns vezető kellett, hanem egy hatékonyan irányított csapat is.
Azonban amíg a csapatmunka fontossága és a benne rejlő lehetőségek vitathatatlanok, rengeteg cég még ma is a ködben tapogat, ha a hatékony csoportmunka szabályairól kérdezzük őket.
„A tehetség meccseket nyer, a csapatmunka és az intelligencia pedig bajnokságot.”
Michael Jordan
A hatékony csapatok korábban nem tudatosan, hanem szinte ösztönösen jöttek létre egy-egy cégen belül. Azonban ma már egy tudatos HR osztály kifejezetten olyan személyiség- és kompetenciatípusokat gyűjt, melyek csapatként is jól fognak teljesíteni. Ezért fontos, hogy a humánerőforrásért felelős kollégákat megfelelően tájékoztassuk az újonnan érezők csapatban betöltött helyéről a szakmai kompetenciákon túl is.
Amennyiben cégünkön belül egy-egy csapatunk olajozottan működik jelenleg, az nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Hiszen elég egy külső hatás, egy új szervezeti felépítés, egy új folyamat, hatáskör, feladatkör megjelenése és közel sem biztos, hogy a korábban jól működő csapat az új körülmények között is jól teljesít majd. Éppen ezért fontos minden lehetséges eszközzel megtámogatni a csapatmunkát.
De hogyan lehet stabilizálni és hatékonnyá tenni egy csapatot? Hogyan lehet biztosítani egy jól működő csapat folyamatos hatékonyságát, vagy hogyan lehet sikeressé tenni egy frissen létrejött, vagy alulteljesítő csoport tevékenységét?
Egy csapatban mindenkinek más a feladata és szerepe, viszont jelentős problémákhoz vezethet, ha nem ismerjük a közös célt. Vezetőként azt hihetnénk, hogy minden kollégánk számára tiszták a cég prioritásai és céljai, de amikor csak a formális, év végi beszámolóban mondunk pár nyakatekert mondatot a Q4 zárásról, akkor ne lepődjünk meg, hogy alkalmazottaink csak az operatív feladataikat ismerik, de azt már nem látják, hogy ez hogyan is járul hozzá a nagy egészhez.
Gondoskodjunk róla, hogy a csapaton belül mindenki számára világos legyen a vállalat célja és az is, hogy az adott munkatárs operatív céljai hol és hogyan járulnak hozzá ehhez.
Egyedi jogosultságok, hatáskörök kiosztása: ez a lehetőség biztonságossá és hatékonnyá teszi a rendszert, hiszen minden kolléga a saját jogosultsági köréhez rendelt adatokat lát és kezel.
Már egy kisebb cégben is gyakran eltérő feladata és jogosultsági köre van a kollégáknak, illetve több érzékeny adatot is kezelnünk kell, aminek hozzáférését célszerű limitálni. Azontúl, hogy ez biztonságossá teszi a rendszert, a kollégák számára is egy kényelmesen kezelhető, könnyen átlátható felületet ad.
Tévhit, hogy egy jól működő csapaton belül mindenki jóban van mindenkivel, hiszen amíg egy baráti körben ez fontos, egy csapat úgy is lehet hatékony, ha a tagjai között csak hűvös a viszony. Hosszabb távon persze kritikus fontosságú, hogy a tagok emberileg is jól érezzék magukat a munkájukban, de sokan összekeverik a hatékony csapatmunkát a csapaton belüli jó hangulattal.
A hűvös pillantásokkal persze célszerű mielőbb kezdeni valamit, hiszen komoly kockázatot rejt egy fel nem ismert csapaton belüli érdekellentét, eltérő személyes motivációk, dominanciaharc, kommunikációs nehézségek stb. Ezeket fel lehet ismerni és lehet kezelni. De sok vezető ott követ el hibát, hogy a jó hangulatú csapathoz megfelelő működést is társít.
Egy csapatnak pontosan definiált felelősségi kört kell meghatározni, illetve a célok eléréséhez használható eszköztárat és stratégiát is ismerniük kell. Meg kell határozni a folyamatokat és hatásköröket. Az elvárt eredmények és az értékelési módszerek lefektetése szintén fontos.
Vezetőként mutassunk példát és tartsuk magunkat a folyamatokhoz hiszen zavart és bizonytalanságot szül a csapatunkban, ha kettős mércét alkalmazunk és megengedünk magunknak olyat, amit a többieknek tiltunk. Ha nem tartjuk magunkat szorosan a folyamatokhoz és nem mutatunk példát, akkor ne várjuk, hogy a csapatunk tisztelje és betartsa folyamatainkat.
Ha időközben kiderül, hogy az egyik folyamatunk nem hatékony, vagy elavult lett, akkor ne nyugodjunk bele és ne hagyjuk a kiskapuk és hallgatólagos megegyezések létrejöttét. Ilyenkor legyünk rugalmasak, kommunikáljuk határozottan és nyíltan, hogy a régi folyamatunkat optimalizálni kell és egy újat honosítunk meg. Nincs olyan cég, ahol időnként ne lenne szükséges egy-egy folyamat felülbírálása. Ez nem azt jelenti, hogy korábban rosszul fogalmaztuk meg az elvárásokat, hanem azt, hogy folyamatosan alakul és fejlődik egy cég.
Gyorsan zűrzavarhoz vezethet, ha 10 régi szabályból ma már csak 4-et követünk és 7 új másikat, de közben még mindig a 10 régi szabályt szajkózzuk, vagy oktatjuk le az újonnan belépőknek. Ezzel azt érjük el, hogy kollégáink mindegyik szabályunkat megkérdőjelezik és végül nem érzik kötelezőnek egyiket sem.
Triviálisnak tűnhet, de meglepődnénk, hogy hány cég nehezíti meg csapatának munkáját azzal, hogy nem teremt megfelelő munkakörnyezetet a munkához.
Ennek persze átmenetileg anyagi okai is lehetnek, de gyakran pusztán a nemtörődömség, vagy az igénytelenség áll a háttérben. Pedig megfelelő eszközökkel, megfelelő körülmények között képesek vagyunk hatékonyabban dolgozni. Emellett csapatunk is jobban fog teljesíteni, ha azt látja, hogy a vezetők kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel, hiszen azon túl, hogy fontosnak és megbecsültnek érzik magukat, azt is tudják, hogy a vezetők folyamatosan figyelik a teljesítményüket.
Elton Mayo pszichológus 1927-’32 között a Western Electric Company illinois-i Hawthorne Works gyárában alacsony termelékenységet és jelentős fluktuációt tapasztalt. A vezetők munkakörülményekben látták a problémákat (zaj, fényviszony, hőmérséklet stb.), ezért kérték a kutatót, hogy segítsen megoldani a problémát.
Az első vizsgálat során a dolgozók nagyobb fényerőnél dolgozhattak, de érdekes módon nem pusztán a vizsgálati csoport, hanem a változatlan körülmények között dolgozó kontrollcsoport teljesítménye is javult. Később csökkentettek a fényerőn, de ekkor is magasabb teljesítményt tapasztaltak.
A későbbi vizsgálatok során kisebb csoportokat vizsgáltak, akik folyamatosan jelezték a vezetőjüknek, hogy milyen körülmények változtatásával szeretnének dolgozni, a vezető pedig optimalizálta a körülményeket, így tovább nőtt a teljesítmény. Kiderült, hogy az eredmények javulásának hátterében nem egy-egy változó fizikai tényező állt, hanem pusztán az, hogy a dolgozók igényeit aktívan akarták támogatni, megkérdezték igényeiket, fontosnak és hasznosnak érezték magukat.
A hatékony csapatmunkában minden tag pontosan ismeri az adott feladat státuszát és bármikor, bárhonnan tud vele foglalkozni. Természetesen egy gyári összeszerelő nem tud home office-ban dolgozni, de rengeteg esetben látjuk még ma is, hogy egy szellemi munkát végző pusztán a megszokás miatt, vagy egyszerűen áthidalható technikai okokból van helyhez kötve.
Pedig a rugalmasság nem pusztán a kényelmet, hanem sokszor az időmegtakarítást és hatékonyságot is szolgálja. Manapság, amikor hazavihető a legtöbb munkahely, luxusnak számít, ha nem teremtjük meg kollégáink számára a rugalmas és hatékony munkavégzés lehetőségét.
Rengeteg hiba visszavezethető az adminisztrációra, így törekedjünk rá, hogy csak a lehető legszükségesebb mértékben és a lehető legegyszerűbben kelljen dokumentálni a munkát. Amit csak lehet automatizáljunk, így csapatunk idejét is hasznosabban oszthatjuk be, emellett a hibákat is minimalizálhatjuk.
A csapatunk teljesítményét folyamatosan mérni kell és eredményeikről visszajelzést adni. Azonban a teljesítmény mellett magát a csapat működését is vizsgálni kell az eredményeken túl is. Törekedjünk rá, hogy csapatunk tagjai a kompetenciájuknak megfelelő terheltséggel dolgozzanak, hogy azonos motivációval rendelkezzenek és azonos figyelmet kapjanak.
Könnyen ki tud billenteni egy csapatot az egyensúlyi helyzetéből, ha van egy alulmotivált szereplő, aki lassabban, pontatlanul, kelletlenül dolgozik. Illetve az egész csapatra rányomja a bélyegét, ha a teljesítményük nincs mérve, nem kapnak róla visszajelzést és nem optimalizálják azt. Emiatt rendszeres és előzetesen ismert szempontok alapján készítsünk kimutatást kollégáink és cégünk eredményeiről, teljesítményéről.
Lényeges felismerni, hogy egy csapat működését célszerű nemcsak belülről, hanem külsősként is felmérni. Igen, csak a tagok tudják, hogy valójában mi zajlik a csapaton belül, de pont ez az oka, hogy a sok szubjektív és operatív vonatkozás miatt nem képesek elvonatkoztatva, racionálisan és felülről szemlélni a működésüket.
A QLM Software Support Solutions Kft. több, mint 10 éve fejleszt online, felhő alapú vállalatirányítási rendszereket a KKV-k igényeire szabva. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk a hatékony és rugalmas csoportmunkát támogató funkciók fejlesztésére.
Vegye fel szakértőinkkel a kapcsolatot, akik cégére szabva ismertetik meg a PULI-ERP működését egy díjmentes konzultáció és rendszerbemutató keretében!